Truman Capote: Hidegvérrel

Truman Capote: Hidegvérrel  

értékelés, szerintem:  ★★★☆☆

"1959. ​november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indítóoka ismeretlen volt, a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt. Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban. Ennek a hat embernek az életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja."

"Aki életbiztosítást köt, körülbelül olyan hangulatban van, mint aki a végrendeletét írja alá: önkéntelenül is a halálra gondol."

"Mrs. Riggs, az irodalom tanárnője egyszer azzal a megjegyzéssel adta vissza egyik dolgozatát, hogy: "Jó. De miért van háromféle írással írva?" Mire Nancy ezt felelte: - Mert még nem vagyok elég nagy, nem vagyok elég kialakult egyéniség ahhoz, hogy egyféle írásom legyen."

"Nem az a szégyen , ha az embernek piszkos az arca; a szégyen ott kezdődik, ha nem mossa le."

"Ami a felelősséget illeti, senki se vágyik különösebben utána; mégis mindnyájan felelősséggel tartozunk a közösségnek, amelyben élünk & a törvényeinek. Egy fiatalember akkor érik férfivá, amikor elkövetkezik az idő, hogy felelősséget kell vállalnia otthonért, gyerekekért vagy valamilyen munkakörért, és bizonyára el tudod képzelni, micsoda káosz lenne a világon ha mindenki azt mondaná: " Független akarok lenni, felelősség nélkül & szabadon ki akarom mondani, amit gondolok, & azt szeretném csinálni, amit én akarok."  Mindnyájunknak szabadságunkban van úgy beszélni & cselekedni, ahogy egyénileg akarunk - föltéve , hogy a beszédnek & cselekedetnek ez a "szabadsága" nem okoz kárt embertársainknak."

"Miért csináljunk gondokat magunknak? Érdemes egyáltalán "törnie magát valamiért az embernek"? Az élet semmi, köd, árnyék, amit elnyelnek a többi árnyak."

"A konvencionalizmusban jókora adag képmutatás rejlik."