Murakami Haruki: Birkakergető nagy kaland

Murakami  Haruki: Birkakergető nagy kaland (Hitsuji o meguru bóken, 1982), 378 oldal 

értékelés, szerintem: ★★★★⭐

Története murakamisan egyszerűen kezdődik: Egy alig harmincéves reklámszövegíró férfi képeslapot kap eltűnt barátjától, és azt felhasználja az egyik biztosító társaság hirdetéséhez. Csupán akkor szerez tudomást arról, hogy a hegyi legelőt ábrázoló képen látható a nyájban egy mutáns birka csillaggal a hátán, amikor felkeresi egy furcsa, fekete ruhás férfi, és ultimátum elé állítja: vagy megtalálja az állatot, vagy meghal. A fiatalember unalmas élete egy csapásra megváltozik. Fölkerekedik barátja és a nem mindennapi birka felkutatására, és ezzel kezdetét veszi a birkakergető nagy kaland, amelynek során hősünk megismerkedik a juhtudományok professzorával, elvetődik Japán északi hegyvidékének legelhagyatottabb zugába, ahol nemcsak a mitikus birkával néz farkasszemet, hanem a hagyományok szorításában önmaga démonaival is.

"Nincs olyan unalmas élet, amiről mindent el lehetne mondani"

"A hír, ami hozzád eljut, már előzőleg pénzért kiválasztott információ."

"A kor változott - mondtam erre. - Ha meg az megváltozik, vele együtt minden más."

"Sok mindent nem értek. Hiába, öregszem, és úgy látszik egyáltalán nem okosodom meg tőle. A tulajdonságaim változnak, de középszerűségem örök - ahogy egy orosz író írta. Ezek az oroszok néha fején találták a szöget. Talán a hosszú teleken elmélkedhetnek olyan sokat."

"Talán egyszer azt is bemutatják nekünk a moziban, hogy még az emberiséget kipusztító atomháború után is minden, de minden jóra fordul."

"A világ nélkülem is halad tovább. Az emberek tőlem függetlenül mennek át az utcán, vagy éppen ceruzát hegyeznek, haladnak nyugatról keletre percenként ötven méteres sebességgel, a semmit fényesítgető zenével töltik meg a szálloda kávézóját."

"Az akarat feloszthatatlan. Vagy száz százalékig továbbvisz mindent, vagy tökéletesen megszűnik. 

(...)

  - Mit jelent az, hogy akarat? - kérdeztem közbe. 

  - Koncepció a tér, az idő, a lehetőség szabályozására. 

  - Nem értem.

  - Természetesen senki sem érti, csak a Mester tudja, ő is úgymond ösztönösen."

"- És hova lesz a maradék idő? . kérdezte a barátnőm. (...) 

  - Milyen maradék idő? 

  - Hát a repülés jóvoltából 10 órát megtakarítunk, nem? Hová megy el ez az idő?  

  - Az idő nem megy sehová. Csak halmozódik. "

"A bánat nem is rossz érzés. Olyan voltam, mint az elcsendesedett fa, melyről elrepültek a madarak."

"Az volt a legérdekesebb, hogy az emberi társadalom akkor is működik, ha én kivonultam belőle."

"Nincs rosszabb mint sötétben ébredni. Olyan érzés, mint amikor mindent az égvilágon elölről kell kezdeni. Az ébredés első pillanataiban, mintha másnak az életét élném. Jó sokáig tart, míg visszazökkenek a kerékvágásba. Furcsa dolog a saját életemet olybá venni, mintha másé volna. Ilyen életet élni magában véve is nagyon titokzatos."

"Mitől vagyok én, én magam, azt nehéz egy másik embernek elmagyarázni. Meg talán senkit sem érdekel."

"Az életem teljesen értelmetlen élet volt, de persze a te kedvenc általánosításoddal élve, kinek nem az."

"Belőlem, belőled, meg mindenféle nőkből is valami végleg kihal egyszer."